Sziasztok!
Marzia nagyon belehúzott a blogolásba, hiszen rengeteg történetet és információt tölt fel nap mint nap. Igaz, eléggé lemaradtam a fordításban, de ahogy van időm csinálom. :) Ezt a bejegyzést még a hónap elején rakta fel. 

"Felix elutazott ma reggel. (Kép szövege: Felix: Héé csajszi, a bolygón vagyok még ... Marzia: Jee! Köszönöm, hogy szóltál. Kellemes repülést. - Amerikába utazott Felix) Átakartam hívni egy barátomat néhány napra, nem akartam 5 napot egymagamba tölteni. Egyáltalán nem bánom, ha egyedül vagyok, hiszen szeretek a munkámra koncentrálni, pihenni és lazulni a mopszokkal - amit nem szeretek, az az, hogy megszoktam, hogy valakivel együtt élek, ott van mellettem, és ilyenkor, amikor Felix hosszú időre elmegy, minden felelősség rám jön: takarítás, élelmiszer vásárlás, mopszokra figyelni, posta, számlák.. minden. De ezek általában rendben szoktak menni.

Ez egy ígéretes napnak indult, korán felkeltem, elköszöntem Felix-től. Kisütött a nap, lenyügöző volt. Elvégeztem a nehezebb feladatokat, még az unalmasakat is. A nap jól telt. Úgy döntöttem tartok egy kis szünetet és egy "kemény-kenyér szendvics"-et eszek, ez volt az első hiba a napban. Ahogy rá haraptam, éreztem, hogy valami furcsa van a fogaimnál: a drót a fogam mögött eltört. Szóval, általában ez rendben van, csak elindulok Londonba és kapok egy új rögzítést, a probléma csak az, hogy nem hagyhatom egyedül a mopszokat, viszont Felix csak következő héten jön vissza. Biztos vagyok benne, hogy majd kitalálok valamit, de ez még csak a kezdet... Ki akartam engedni a stresszt, ezért elmentem egy hosszabb sétára a mopszokkal. Mindezek után, csodalátos időnk volt. Készülődök, a mopszokat is előkészítem és elindulok. Elérjük a tengerpartot, ahol imádnak körbe-körbe futkosni, ezért hagytam. Ezután kb 5 perc múlva azt vettem észre, hogy Edgar furcsán jár, úgy tűnt, mintha fájdalmai lennének. Felemeltem őt és egy óriási kagylót láttam a mancsában: próbáltam kivenni, de nagyon mélyre ment. Kezdtem pánikba esni, nem igazán tudtam, hogy mit kell ilyenkor csinálni. Hirtelen meg láttam egy párt, akik egy nagy kutyát sétáltattak és rákényszerítettem magam, hogy segítséget kérjek - szociális szorongásaim vannak, így remélem megérted, hogy szörnyű, ha idegenekkel kell beszélnem -, de megcsináltam, és örülök, mert a férfi tudta, és bírt segíteni. Edgar sírt egy kicsit, de nem vérzett; jelenleg rendben van, az ölemben alszik, miközben írom ezt a bejegyzést.

Az utolsó dolog, ami elrontotta még pluszba a napot, hogy Maya gyomorrontást kapott, ami azt jelenti, hogy az egész házban csodálatos ajándékokat hagy. Alapvetően szép nap volt...amíg el nem romlott minden. De hé, van még fél napom, és mindezt magam mögött hagyom; szóval szükségem lesz arra, hogy kiürítsem a fejemet és nézzek valamit. Esetleg pár javaslat sorozat/film terén vagy lessem meg a Netflixet?"