Sziasztok!
Ismét blogbejegyzések. Az első egy február 16-i bejegyzés:

"Tudom, hogy nem látjátok, de szoktam főzni. Amikor tegnap csomagoltunk kajákat Felixel, akkor nem igazán gondoltam a menüre. Szóval amikor ma reggel felébredtem, megpróbáltam a szokásos menümet összerakni, de elfelejtettem, hogy csomó cucc kellene még az én szokásos menüm elkészítéséhez, de nem hagytam, hogy ez megállítson!
Úgy döntöttem, készítek zabkását, de nem volt méz és fahéj - amitől szabályosan megőrül a kaja -, helyette raktam bele cukrot és banánt. Igazából nem is teljesen cukor volt, hanem inkább porcukor. Utólag örülök a döntésemnek. A zabkása elkészítése gyors: egy csésze zab, egy csésze víz és tej, majd összekeverjük. Ha pl 100 gramm a zab, akkor én 50 gramm vizet és 50 gramm tejet szoktam ráönteni. Megmelegítem a mikróba kb másfél perc alatt, utána pedig a tetejére rakom a dolgokat (jelenleg cukor és banán) és kész is a reggeli.
Ugorjunk az ebédhez. (...) "Spaghetti all carbonara"-t készítek. Felteszem a vizet forrni, majd sózom és belerakom a tésztát. A következő lépés, hogy elkészítem a pancettát vagyis a bacont. Olajat öntök a serpenyőbe és lassan főzőm. 10 perc után a spagetti és a bacon kész. A tésztáról leöntöttem a vizet és hozzáadtam a bacont és a tojást. (Általában fejenként egy tojás.) Alacsony tűzön összekeverjük és főzzük kicsit.
Elérkeztünk a vacsorához. (...) A "swede fries"-t és "octopus sausages"-t készítem el. Előszőr a karórépát tisztítom meg, majd szeletekre vágom. Vigyázz, mert nehezen vágható. Majd sütőpapírra rakom és meglocsolom olívaolajjal és sót szórok rá. Ha még nem ettél ilyet, a karórépa a burgonya helyettesítője - amit Felix nem eszik. Elhelyezem a tálcát a sütőben 220 fokon. Eközben felvágom vékonyra a "német kolbászokat" (fogalmam sincs, hogy nevezik őket) - (virsli-szerk.), a tetejüket érintetlenül hagyva. Megfőzöm őket 10 perc alatt, és kész is. És ez minden! (...)"

Február 17:

"Itt az ideje, hogy megajándékozzam magam egy finom sütivel. Emma és én újra együtt lógunk: eldöntöttük, hogy elmegyünk egy kávézóba és megcsináltatjuk a körmünket. Ahogy sétáltunk, kiszúrtunk egy cukrászdát, a Valerie-t, ami valójában az első hely, ahol jártam a barátaimmal pár évvel ezelőtt. Beléptünk, leültünk és rendeltünk. Emma egy szelet csokitortát és kávét kért, én meg epres sütit és zöld teát választottam. A hely elég franciásan néz ki és kényelmes. Ezután mentünk és megcsináltattuk a körmünket. Sokan kérdezitek, hogy milyen lakkot használok, de egy szalonba járok, ahol a The Gel Buttle cég termékeit használják. Soha nem csalódtam bennük, a körmeim mindig szépek. Megszokott, visszafogott lila, matt körmeim lettek, míg Emmának extrém és hideg, a szokásos haha. Mire végeztünk elkezdett esni és mire hazaértem, 30 perccel később, teljesen eláztam. Meg kell tanulnom, hogy nem szabad bízni a brit időjárásban. Jelenleg begyújtok a lakásban - új lett a kazán -, örülök, hogy visszajöttünk!"

Február 19:

"Ez a poszt egy fordulópont. A napot gondolkozással kezdtem, kiválogattam néhány képet, mivel egy üzleti tárgyaláson voltam (...). Találkoztam a menedzseremmel, elmentünk ebédelni a Food For Friends étterembe, ami egy szép vegán és vegetáriánus hely Lanes-ben. (...) Később úgy döntöttem, hogy felrakok pár ruhát az instagramra, mert rájöttem, hogy nagyon sok darabot nem hordok, mert inkább a saját tervezézű ruháimat viselem. Engem ez olyan boldoggá tesz, hogy azokat a dolgokat viselhetek, amiket magamnak teremtettem meg - amúgy dolgozok egy új kollekción, ami tavasszal fog megérkezni. De persze az embernek másra is kell fókuszálnia, jókra és rosszakra egyaránt. Sokan azt mondták, hogy csak azért kerül nyilvánosságra a kép, mert Chanel táskám van; mások megdicsérték magát a szoknyát. Miért? Nem értem egyesek gondolkozását. A mindennapi életben, ha valaki odalép hozzád ismeretlenül, a semmiből és tesz egy durva megjegyzést, te meg csak.... Így gondoltam egyet és előszedtem az összes táskám és tele raktam a folyosót. Egy kép Mayával és a táskákkal és "most EZ kérkedő". Úgy gondoltam, hogy nem teszem fel instagramra, mert eltudom képzelni mennyi harc lenne belőle, de úgy érzem, hogy a blogomra felrakhatom és szabadon beszélhetek róla. De nem csak a negatív kommenteket látom, méltányolom, hogy itt vannak nekem a marcipánjaim és hogy támogatnak. (...) Sok saját tervezésű táskám van. Igen. Készítettem őket még annak idején anyukámmal: tőle kaptam az elsőt, amikor 18 éves lettem. Néhányat nekem ajándékozott csak úgy vagy különleges alkalmakra, máskor készítettem magamnak vagy használtan vettem; az évek során. Tudom, hogy vannak hibáim, de néhány ember mindig megpróbál a mélybe nyomni. Nem csak velem történik ez. Olyan könnyű udvariatlannal lennie annak, aki a képernyő mögé bújik, de azt kívánom, bárcsak abbahagynák. Mindenkinek jobb élményei lennének, ha az emberek figyelnének egymásra és nem bántják meg egymást."

Szintén február 19-i bejegyzés:

"Dupla poszt. WOHOO. Felix és én úgy döntöttünk, hogy elmegyünk ide-oda szombattól péntekig ezen a héten, mert elmegyek néhány napra. Ez azt is jelenti, hogy nem lesz egy ideig bejegyzés, sajnos, de aggódj, nem fogok teljesen eltűnni! Mindegy, ma azt kértem, hogy múzeumba menjünk és mivel Brightonban élünk és még nem voltam a Brighton Múzeumba, így logikus volt, hogy oda megyünk. Útközben megálltunk a Foodilic-ben, ami nagyon szép hely a központban, és ahol a legfinomabb vegetáriánus moussakát készítik - komolyan annyira jó, ma se volt kivétel. Esős nap volt, így még jobb volt bent lenni és csodálni a műtárgyakat, olvastam Brighton történetét és csodáltam sok-sok különböző gyűjteményt. Nem nagy múzeum, összesen 2 emeletes, a belépőjegy kb 2000 forint. Nagyon érdekesnek találtam (...). Azt hiszem elég sok időt töltöttünk el itt, utána megnéztük a Deadpoolt és pizzát ettünk. Tökéletes nap volt!"

Február 25:

"Hiányoztam? Elutaztam Olaszországba, mert apukám születésnapja volt. Vlogoltam kicsit, majd később láthatjátok a csatornámon, addig is megszerettem volna osztani itt is. 21-én volt a születésnapja, ezért anyukám készített vegán ételeket vidéken. Kimentünk sétálni a kutyákkal, Benito-val és Kevin-el, és játszottunk pár társasjátékot. Kellemes nap volt, élveztem, hogy ott lehetek. Az időjárás hihetetlenül szép volt. (...) Egy kedves barátomnak nemrég született meg a babája, végre sikerült vele találkozni. Jelenleg 3 hónapos. Annyira aranyos volt ez az anya-baba dolog. Én még nem állok készen rá, de tudtam, hogy ő szeretne, így örültem nekik. Hazafele, Felix kijött értem a reptérre. Belekerültünk egy dugóba, de addig is meséltünk egymásnak. Most itt vagyok, Brightonban és írom a blogom. Mindig izgatott vagyok, amikor visszajövök egy utazásból és újra elkezdhetek dolgozni."

Február 26:

"Megint megtörtént, vásároltam! Szerettem volna újdonságokat látni a lábamon, Asos-tól vannak. (...) Tudom, hogy kicsit korai a szandáll, de készen állok a tavaszra és a nyárra! Második lépés zokni kererés volt és nézd mit találtam... hát nem imádnivaló?! Vettem kontúr palettát a Tarte-től (...), találtam egy csomó nyakláncot és a kiegészítőt (...), az utolsó dolog, amit hozzáadtam az online bevásárlókocsimhoz: egy kétrészes fürdőruha. (...) Menjünk tovább. Tegnap is szereztem pár cuccot, amíg Emmával voltam. Elmentünk a HomeSence-be (...). Végül kaptam egy csomagot, amit már régóta vártam. Oké, csak két hét volt, de az is elég sok. Self-Portrait-et novemberben fedeztem fel, és amiket onnan rendelek, azokat csak különleges alkalmakkor viselem. Úgy érzem magam bennük, mint egy hercegnő. Általában ruhákat veszek, de most két különálló darabot rendeltem. És ennyi!"

Február 28:

"Ez a könyves szekrény nem úgy néz ki, mint néhány órával ezelőtt. Felix és én tegnap cseréltünk irodát. Az övé, a lakás hátsó felében van, nincs túl sok fény, de sokkal nagyobb, mint az enyém. (...) Ez az jelentette, hogy lesz néhány bútor, amit nem tudok majd beilleszteni az új környezetbe, de megszabadulni nem szerettem volna tőlük, vagy pedig áthelyezem őket másik szobába. A fő probléma az volt, hogy barna színe volt, így nem illet be sehova. Figyelembe véve azt, hogy a lakás 99%-a fehér, szürke és világos kék... de tényleg nem akartam búcsúzni, ezért eldöntöttem, hogy fehérre festem. Élveztem, hogy bútort festek, most csináltam ilyet először. Sok cucc nem volt fehér, így Felix eltöltött velük egy kis időt. (...) Hogy őszinte legyek, nem hittem, hogy készen leszek egy nap alatt, de ha én belefogok valamibe, azt addig csinálom, amíg be nem fejezem. Szóval itt van ez a könyvesszekrény, előtte és utána. Az étkezőbe/nappalibe raktam és azt kell mondanom, hogy elég szépen bele illik. Nagyon boldog vagyok. Mostmár csak egy tükör vagy egy festmény kell és teljes lesz. Szóval ennyi volt ez a poszt, csak azt akartam ezzel mondani, hogy még ha régi is az a dolog, adj neki egy második esélyt."

Február 29: 

"Van jobb módja, hogy megünnepeld, hogy vége a hónapnak? Nem hiszem. Tegnap este Felix és én átmentünk PJ és Sophie lakásába. 2 nappal ezelőtt találkoztunk, de élveztük, hogy újra együtt lógunk, és nem utolsó dolog, hogy kimaradt 2 epizód a "How To Get Away With Murder" sorozatból, amit be kellett pótolnunk. Szóval volt egy csodálatos ötletünk, hogy csináljunk saját pizzát. Összeszedtünk ötleteket, mit vegyünk, mit akarunk. Számomra ez különleges volt, mert az Egyesül Királyságban nem burgonyásan eszik a pizzát. Olaszországban ez teljesen normális, mi csak úgy hívjuk, hogy "patatosa". Vacsora után játszottunk a Mario Party 5-el. Játszottál már ezzel? (...)"